Az 1950. november 4-én Rómában aláírt Európai Emberi Jogi Egyezmény volt az első olyan eszköz, amely kikristályosította és kikényszeríthetővé tette az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott jogokat. Az Egyezmény egyrészt olyan korlátozhatatlan jogokat állapít meg, amelyeket az államok soha nem sérthetnek meg, így például az élethez való jogot vagy a kínzás tilalmát. Továbbá véd bizonyos jogokat és szabadságokat, amelyeket csak akkor lehet törvény által korlátozni, amennyiben ez egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges, így például a szabadsághoz és a biztonsághoz, illetve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Az eredeti szöveg a kiegészítő jegyzőkönyvek elfogadásával számos további joggal bővült, különös tekintettel a halálbüntetés tilalmára, a tulajdon védelmére, a szabad választásokhoz való jogra vagy a mozgás szabadságára.
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény
Az Európai Emberi Jogi Bíróság
Esetjog
Az Egyezmény kihatása
Az Egyezmény mint korszerű eszköz
Az Egyezmény rendszerének reformjai
1. függelék: Az Egyezmény röviden
2. függelék: Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt, ismertebb nevén az Európai Emberi Jogi Egyezményt Rómában, 1950. november 4-én aláíró államo
3. függelék: A legfontosabb évszámok 16
4. függelék: Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvei
5. függelék: Az Európai Emberi Jogi Egyezmény tagállamok általi aláírását és ratifikációját bemutató táblázat